Who's Real? (Esszencia) 文本歌词
作词 : Monda Eszter
作曲 : Fehér Balázs/Varga-Tóth Simon/Kovács Balázs/Graf Robert
Többségünkben él a vágy, hogy megtudjuk, mit fog hozni a jövő és reméljük, hogy szép és többnyire könnyű életünk lesz. Az igazság az, hogy senki sem tudja, milyen lesz a jövő. Az egyetlen valós dimenzió, amiben létezhetünk, az maga a jelen.
Miért tűnik nehéznek a jelenben lenni? Mert ezzel elengedjük a célokhoz való görcsös ragaszkodást. Mert elveszítjük azt a látszólagos kontrollt, hogy mi irányítjuk az életünket. Mert elveszíthetjük mások szimpátiáját azáltal, hogy nem viselkedünk és ha megmutatjuk magunkat negatív tulajdonságainkkal együtt. Mert nem leszünk felelősek a jövőnkért és ezzel csökken a saját magunk személyes jelentősége is.
Ha beismerjük azt a tényt, hogy sosem ismerhetjük meg a jövőnket, akkor szembe kell néznünk azzal, hogy nem tudjuk, mit kell tennünk. Ez elsőre rémisztőnek tűnik, de magában rejti azt a lehetőséget, hogy nem kell többé már berögzött minták és társadalmi elvárások szerint viselkednünk és úgy gondolni az életre mint egy tökéletesen megtervezett útra. Nem kell felkészülnünk az élet eseményeire és felelősnek lenni azok alakulásáért, hanem frissek lehetünk, olyannyira valódiak, amilyenek még sosem voltunk korábban.
Who's Real? (Esszencia) LRC歌词
作词 : Monda Eszter
作曲 : Fehér Balázs/Varga-Tóth Simon/Kovács Balázs/Graf Robert
Többségünkben él a vágy, hogy megtudjuk, mit fog hozni a jövő és reméljük, hogy szép és többnyire könnyű életünk lesz. Az igazság az, hogy senki sem tudja, milyen lesz a jövő. Az egyetlen valós dimenzió, amiben létezhetünk, az maga a jelen.
Miért tűnik nehéznek a jelenben lenni? Mert ezzel elengedjük a célokhoz való görcsös ragaszkodást. Mert elveszítjük azt a látszólagos kontrollt, hogy mi irányítjuk az életünket. Mert elveszíthetjük mások szimpátiáját azáltal, hogy nem viselkedünk és ha megmutatjuk magunkat negatív tulajdonságainkkal együtt. Mert nem leszünk felelősek a jövőnkért és ezzel csökken a saját magunk személyes jelentősége is.
Ha beismerjük azt a tényt, hogy sosem ismerhetjük meg a jövőnket, akkor szembe kell néznünk azzal, hogy nem tudjuk, mit kell tennünk. Ez elsőre rémisztőnek tűnik, de magában rejti azt a lehetőséget, hogy nem kell többé már berögzött minták és társadalmi elvárások szerint viselkednünk és úgy gondolni az életre mint egy tökéletesen megtervezett útra. Nem kell felkészülnünk az élet eseményeire és felelősnek lenni azok alakulásáért, hanem frissek lehetünk, olyannyira valódiak, amilyenek még sosem voltunk korábban.